Történet egy mirelit halról
A történet egy családon belül megtörtént súlyos testi sértés bűntette, szokatlan felállásban.
A szereplők
A terhelt, Marika
Molett testalkatú, választékos öltözetű, kellemes arcú hölgy. Az ő segítőjeként megjelent 18 éves fia, Dániel, aki farmerben, pólóban, edzőcipőben közömbösen szemlélődik, fáradhatatlanul rágózik. Látszólag nem zavartatja magát a szülei problémája miatt – valószínű, hogy anyja noszogatására jelent meg a megbeszélésen.
A sértett, István
A közvetítői megbeszélésre külön érkezik. Zömök, jó kiállású, intelligens hangvételű, megnyerő modorú férfi.
A történet
István verziója szerint...
Az adott estén Marika születésnapját ünnepelték baráti körben. Iszogattak, énekelgettek, tréfálkoztak, jól érezték magukat. A vendégek távozása után Marika a konyhában rendrakásba kezdett, illetve előkészítette másnapra a főzni valót. Azt a bizonyos fagyasztott halat is. Eközben István cigarettára gyújtott, füstölni kezdett. Az asszony nehezményezte a lakásban történő dohányzást, amit ingerülten közölt a párjával. Szó szót követett. Az egyszerű, csip-csup ügyből fergeteges veszekedés támadt. A kölcsönös vádaskodások közepette, Marika tehetetlen dühében az asztalon fekvő mirelit halat társa arcába vágta. István ezután aludni tért. Két napig pihent – rosszul érezte magát. Ez alatt Marika magában duzzogott, nem sokat foglalkozott Istvánnal, annyira haragudott rá a történtek miatt. Később István felhívta másik kapcsolatból származó fiát telefonon, hogy rosszulléte miatt legyen a segítségére. A fiú az édesapjáért jött személygépkocsival, majd kórházba vitte a sérültet. A történteket a kórház hivatalból jelentette – ő nem kívánt feljelentést tenni élettársa ellen.
Marika verziója szerint...
Marika elmondja, hogy élettársával, Istvánnal, 14 évvel ezelőtt ismerkedett meg, néhány hónap múlva összeköltöztek, házat vásároltak. A ház a város frekventált helyén található, luxus kategóriába tartozik, berendezése átlag feletti, értéke 200 millió forint. (Érzékelhetően büszke munkájuk gyümölcsére, hangvételében dicsekvést érzek). Közli továbbá, hogy élettársával hónapok óta megszakadt a kapcsolata, egy fedél alatt ugyan, de külön élnek, sem lelki, sem testi kapcsolat nincsen közöttük. Az idők során felgyülemlett feszültségek, át nem beszélt problémák, az élettárs folyamatos italozásai miatt állandók a konfliktusok közöttük. (Dani eközben hosszan elnyúlik a széken, kezét mellén keresztbe vonja, a szemeit a plafonra szegezi, mélán bámulja a semmit, sóhajt, majd elmerül a rágózás örömeiben). Az adott napon valóban többet ittak a kelleténél, holott ő ritkán fogyaszt alkoholt. A lakásban a mulatozás miatti rendetlenség, illetve István látható ittassága miatt kissé ingerültebb volt, amikor észlelte, hogy párja a lakásban gyújtott rá és elmélyülten pöfékelt. Rászólt a férfira, hogy menjen ki a lakásból cigarettázni – ám István vitatkozni kezdett. Az asszony feszültsége folyamatosan nőtt, majd a meddő, értelmetlen vita és haragja hevében valóban a férfi arcába vágta a kemény élelmiszert. Mivel István elcsendesedett, pihenni tért, nem gondolta volna, hogy komolyabban a sérülése.
Az elmondottak után Dánielt, a segítőt kérdezném az esettel kapcsolatosan, ám ő tüntetően nem vesz rólunk tudomást - a rágót az arcunkba fújja, majd tovább bámulja a fehérre meszelt sarkokat.
Elkezdtem a mediáció szokásos folyamatát, és kérdéseimmel segítettem őket abban, hogy egymás szempontjait, konfliktusait minél jobban feltárják és megértsék. Nagy nehezen sikerül „kiugratni a nyulat a bokorból” – a feleknek semmi bajuk nem volna egymással, ők szeretik egymást, tudnának szépen együtt élni, ám...
A fordulópont...
Ám ez a Dani gyerek! És elindul közöttük a beszélgetés, miközben kényelmesen dőlök hátra a széken. Lassan kibontakozik előttem a konfliktus mélyebben kapaszkodó gyökere. Marika a néhány éves Danit hozta ebbe a kapcsolatba. Kezdetben nem volt semmi baj – István és Dani között jó kapcsolat alakult ki. Ám a fiú kamaszodni kezdett, annak minden csapásával együtt. István kemény kézzel igyekezett a vadhajtásokat nyesegetni, ám Marika anyatigrisként védte gyermekét a szerinte agresszív nevelési stílus és módszerek elől. Ebből adódóan naponta törtek pálcát a fiú feje felett. Felett? Sajnos a gyermek füle hallatára. A fiú egyértelműen az anyja oldalára állt, hiszen a megengedőbb nevelési módszer kedvezőbb és elfogadhatóbb volt a számára. Anya és fia dacszövetséget kötött egymással István ellen. István lassan, de biztosan csúszott a peremre, a család helyett az italozásban talált vigasztalásra, ami tovább növelte a közöttük levő szakadékot.
Nos, mire minden világos a számomra, a felek között elszabadulnak az érzelmi indulatok, a feszültség a tetőpontra hág. Kölcsönös vádaskodások, szidalmak hangzanak el. (Dani a markába köpi a rágót, majd másikat töm a szájába). Egy ideig hagyom az érzelmeket tombolni, had jöjjön ki az, aminek ki kell jönnie – majd feszültségoldó kérdésekkel igyekszem mederben tartani a történéseket. Lassan csitulnak az indulatok, a sérelmek felhánytorgatásáról áttérünk az érdekalapú kommunikációra, így kiderül – kinek mire van szüksége, mit szeretne megélni, megvalósítani ebben a kapcsolatban. Ez a mediáció lényege: a sértésekről, vádakról a mögöttük meghúzódó érdekek felé terelni a kommunikációt, hiszen az érdekekről már van mit beszélni.
István érdekei
István sértettként elmondja – közösen meghatározott, ésszerű elvek, módszerek szerint kívánná Danit irányítani, vele jó kapcsolatot kialakítani. Párjától elvárná, hogy segítse munkálatait a kis kertjükben, illetve végezzen folyamatosan háztartási tevékenységeket.
Marika érdekei
Marika, a terhelt szeretné, ha többet lehetne együtt a párjával, ám nem csak otthon, a négy fal között. Jó volna sokat utazni, kirándulni, társaságba menni. Elvárná Istvántól, hogy kevesebb szeszesitalt fogyasszon, fékezze indulatait, kölcsönösen segítsék egymás munkáját. A közös álláspontok közelítésére érdekében hajlandó konfliktuskezelő – személyiségfejlesztő tréningen részt venni a párjával együtt – amennyiben erre a városban lehetőség van.
Amikor elkezd működni a dolog...
Amint a vádak, és a sérelmek elhangzottak, és a megfelelő mediációs technikával megtaláltuk az ezek mögött húzódó érdekeket, máris elkezd működni a mediáció. Kiderül, hogy a felek érdekei csak látszólagosan térnek el egymástól, valójában mindketten valami nagyon hasonlót szeretnének, éppen csak ezt eddig nem tudták egymásnak megfelelő módon elmondani. A konfliktusok gyakran információs, kommunikációs alapú problémákra vezethetőek vissza: mindketten tudják, mit szeretnének, éppen csak nem tudják egymással a megfelelő módon közölni. Ha ez történik, a felek gyakran érezhetik úgy, hogy a másik nem érti meg őket. A mediáció ebben az esetben is ezen a ponton segít: kitisztítja azt, ami a kettejük kommunikációjában összekuszálódott, és világossá teszi az érdekeket. Innen pedig már csak egy lépés egymás megértése, és elkezd működni a dolog...
A továbbiakban már peregnek az események – a megállapodás megírására, felolvasására, aláírására került sor. Jóleső elégedettséggel mérem végig az emberpárt, talán elkezdődött közöttük valami kölcsönös megértés, közeledés...
Mindenesetre a pozitívumok kiemelésével, a megállapodás tartalmának betartása reményében zárom a közvetítői megbeszélést. Mosolygunk, kezet fogunk. Csak Dani álldogál közöttünk közömbös tétován, elmaradhatatlan rágójával a fogai között.
Az eset utóélete
A felek visszajelzéséből kiderült, hogy a mediáció óta a felek közti kapcsolat sokat javult, a terhelt kijár a kiskertbe tevékenykedni, otthonát rendbe tartja. A konfliktuskezelő, személyiségfejlesztő tréning, egyelőre nem volt számukra elérhető - a városban nem szerveztek ebben az időben, így későbbi időpontban veszik igénybe. Kirándulgatnak, drágább nyaralásra még nem telik, de itt a közelben a tó. Danival némileg javult István kapcsolata, ez azonban hosszabb idő kérdése lesz. A közvetítői jelentés alapján az ügyész megszüntette a büntetőeljárást.
Az eset tanulságai – röviden
Családi konfliktusok esetében a problémák gyökere lényegesen mélyebbre hatol, mint ami miatt, a tényleges bűncselekmény megvalósult. A valóságos problémák kialakulását évekre visszamenő sérelmek okozzák, így ezek megoldása is hosszabb távú lehetőség függvénye lehet (alkoholizmus, a gyermeknevelés kudarcai, a terhelt idegi kiborulása). A közvetítői ülés együttműködő, konstruktív légkörben zajlott, a megállapodás mindkét fél érdekeit egyaránt tükrözte - ám a megegyezésben foglaltak megvalósítását az emberi kapcsolatok terén lépésről lépésre, kemény akarattal, türelemmel, toleranciával, kompromisszum készséggel, egymás elfogadásával lehet csak valóra váltani.
A felek között - mivel közös háztartásban élnek, szóba sem jöhetett anyagi jellegű jóvátétel, de mint hamar kiderült, a feleknek nem is erre van szükségük. Számukra a megoldást a hatékonyabb kommunikáció, és érdekeik őszinte feltárása jelentette.
Mivel a mediáció érzelmek kibontakoztatásával foglalkozik – fontosnak találtam az érzelmek felszínre törését, megfogalmazását, majd ennek szellemében történő továbblépést. A felek kifejtették sérelmeiket, elvárásaikat, a továbblépés lehetőségeit. Ez minden mediációs helyzet valódi fordulópontja: hogyan tudjuk megtalálni a sérelmek mögött meghúzódó érdekeket, és elkezdeni a kommunikációt a valódi érdekek alapján. Ebben az esetben is ezt láthattuk: a történtek érzelmi feldolgozását, és egymás megértését ez a momentum segíti elő leginkább.
|